Biológia 10.

Fergek mozgasa

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

  • Giardia infection diet
  • Ascaris honnan származik
  • Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
  • Giardiasis étrend menü

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok fergek fergek mozgasa indokolható. Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, másrészt élősködő állatokat találunk, fergek mozgasa úgy, mint sok más állatcsoportban. Amíg az ú. Kétségtelen dolog, hogy az élősködő fonálférgek hosszú idők folyamán a szabadonélőktől származtak le; a szabadonélő fonálférgek tetemes számának élősködő fonálférgekké való átalakulása csak lassan, fokozatosan következett be.

A gombák rejtélyes élete

Erre utal egyebek közt az a körülmény is, hogy az élősködő fonálférgek közt számos olyan fajt ismerünk, mely fejlődése során átmenetileg következetesen szabadon él. A fonálférgek igen kevés kivételtől eltekintve megnyúlt, fonál- orsószerű- vagy hengerestestűek, hosszuk nem ritkán vastagsági átmérőjüknek sok százszorosát teszi, keresztmetszetük mindig köralakú.

fergek mozgasa mustár a paraziták kezelésében

Kültakarójuk a különböző fajok szerint változó vastagságú és szerkezetű, esetleg tüskeszerű képleteket is viselő fergek mozgasa és az utóbbit kitermelő, lágyabb szövetrészekből, az ú. A subcuticula a test üre felé szabályos elrendeződésű lécek vagy gerendázatok alakjában kiemelkedik: egy-egy ilyen kiemelkedés, az ú.

Az oldalmezők és középvonalak közt a hosszanti irányban helyezkedő izomsejtekből felépített izomzat foglal helyet. Ennek az izomzatnak segítségével csak kígyózó mozgást végezhet a fonálféreg; teste összehúzódni és kinyúlni nem tud. Testüknek a platyhelminthes evolúciós változásai végén van a szájnyílás, melyet vagy ú.

Általános jellemzés

A szájnyílás igen gyakran közvetlenül az izmos háromosztatú nyelőcsőbe folytatódhat, számos fajnál azonban a szájnyílás és a nyelőcső közt sajátszerű garat, a szájtoknak nevezett üreg tűnik fel. Ennek külső pereméből, sokszor tetemes vastagságú oldalfalából vagy alapjából változó alakú és nagyságú, fogszerű képletek emelkednek ki, amelyek mint állandó bélyegek a fajok meghatározására kiválóan alkalmasak.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám.

Egyik-másik csoportnál a nyelőcső a bélbe való átmenetel előtt sajátságos és ugyancsak háromosztatú zárószerkezettel van ellátva. A test végén vagy közel ahhoz található a végbélnyílás, amellyel a bélcsatornának a rövidebb-hosszabb végső része, a cuticulával bélelt végbél a külvilágra nyílik. Rendszerint a nyelőcső középső harmadának magasságában, a nyelőcsövet gyűrűalakban körülfoglalva található a központi idegrendszer, az ú.

A férgek törzsei Testüregesek — kétoldali szimmetriájúak — ősszájúak A fejlődés fő ágát a kétoldali részarányos élőlények adták, és ma is ezek a jelentősebbek, elterjedtebbek. Az új szimmetriaviszony a feji—farki vég, hasi—háti oldal megjelenésével egy tagoltabb, fejlettebb test kialakulását biztosítja. Hennig A férgeknek nevezett szövetes állatoknak több mint 13 egymástól eltérően fejlődött, különböző származású törzsét különíti el a rendszertan. Az állatok fergek mozgasa jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles.

Itt rendesen hatalmas ganglionsejt-csoportok sorakoznak körben egymás mellé. Ezekből a test egész hosszán a középvonalakban hátrafelé végigfutó idegnyúlványok indulnak ki. Míg előrefelé ugyancsak az ideggyűrűből kiindulva, rendszerint 6 idegnyúlvány halad, melyek mindegyike egy-egy feji papillában, mint tapogató érzékszervben a szájnyílás körül végződik.

univerzális tabletta a paraziták számára

Hasonló idegvégződések főleg a szabadon élő fonalférgek-nél a test felületén nagyobb számban is találhatók elszórva. Kiválasztórendszerük változatos kialakulású; egyes fajokban különleges mirigyes szervek végzik a kiválasztást, másoknál e célra ugyancsak a test egész hosszán át, az oldalmezőkben végigfutó s rendszerint a test elülső harmadában egyetlen nyílással a fergek mozgasa nyíló csatornarendszer szolgál. A fonálférgek csaknem kivétel nélkül váltivarúak.

Laposférgek kültakarója és mozgása

A hímek csíraszerve a rhachisból kiinduló, csőszerű képlet, melynek vezetéke a végbélnyílással közösen nyílik a külvilágra. A hímnek farki végén, főleg az élősködő életmódot folytató fonálférgeknél igen gyakoriak az ú.

  1. Magyarra átültette és kibővítette: Dr.
  2. Беккер зашагал по улице с четырехполосным движением и бульваром посередине.

A női ivarmirigyek ugyancsak csőszerűek; fergek mozgasa petefészekből kiinduló petevezető végeredményben a fajok szerint változó szerkezetű méhbe folytatódik, melynek nyílása gyakran a test végén, számos fajban azonban a test közepén vagy éppen az elülső harmadban található. A méhnek hossza, tágassága, kanyarulatainak száma a benne felhalmozódó petéknek mennyisége szerint a különböző fajokban más és más lehet. De változó viszonyokat találunk a petéknek a méhen belül való fejlődése tekintetében is.

fergek mozgasa egyszerű parazita gyógyszerek

Vannak fajok, amelyek méhében a fejlődésnek igen alacsony szakán álló peték vannak felhalmozva s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi stádiumban is ürülnek ki a fergek mozgasa.

Ezeket ovipar fonálférgeknek nevezzük. Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén a fajok szerint más-más idő alatt fog bekövetkezni.

Ilyen fonálférgek pl.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző.

Számos fonálféreg-faj magzati fejlődése már a méhen belül indul meg, azaz a méhből kijutó peték a barázdálódás különböző szakaszait tüntetik fel. Ezeket ovovivipar fonálférgeknek nevezzük. Ebben az esetben a magzati fejlődés esetleg már a méhen fergek mozgasa, vagy pedig a méhből való kijutás után rövidesen befejeződik, azaz a fergek mozgasa, mozgó magzat kialakulása után el is hagyja a pete burkait.

Ilyen a bányaféreg Ancylostomakülönböző Strongylia-fajok fejlődése. Végül vannak olyan fonálférgek is, amelyek méhében az embryonális fejlődés minden szakaszát feltüntető peték, sőt nagyrészben már szabad magzatok is vannak.

Biológia 10.

Bél-Trichinella Trichinella spiralis Owen hím és nőstény. Betokolt Trichinella-álcák sertés izomzatában. Koflán rajza.