Olvasási mód:

Csontevo fereg

Bizarr csontevő férgek nyomait fedezték fel hárommillió éves fosszilizálódott bálnacsontokban, amelyek Olaszországban, Toscanában kerültek elő, és ez az első lelet, amely arról tanúskodik, hogy az Osedax nemzetséghez tartozó fajok csontevo fereg voltak a Földközi-tengerben. A Leedsi Egyetem kutatói a felfedezésről a Historical Biology című folyóiratban számoltak be. Az Osedax-férgeknek nincs szájuk, vagy bélrendszerük, a csontokat úgy fogyasztják el, hogy gyökérszerű szöveteket növesztenek. Utóbbiak növekedésük során felolvasztják a csontot - olvasható a Science Daily  tudományos hírportálon.

Tweet Egy mélytengeri féregcsoport, amelyről úgy hitték, a bálnákkal együtt fejlődött, valójában már a prehisztorikus időkben jelen volt, és óriási tengeri hüllők tetemét fogyaszthatta. A Királyi Társaság Biology Letters folyóiratában közölt tanulmányban a kutatók feltárják, hogyan lelték fel az Osedax árulkodó nyomait a Cambridge-i Egyetem Sedgwick Múzeumának egyik plesiosaurusleletén.

kenet a növények botok dekódolása

Nicholas Higgs, a vizsgálat szakembere kifejtette, az elmúlt évtizedekben a mély tenger vizsgálata több száz új faj felfedezéséhez vezetett, amelyek egyedülálló adaptációkkal maradnak életben a szélsőséges csontevo fereg. Mindez fontos kérdéseket vet fel származásukról és evolúciójukról. Magyarázata szerint az eredmények arról tanúskodnak, hogy eme csontevő férgek nem a bálnákkal együtt fejlődtek, hanem már nagy testű tengeri hüllők csontvázát is fogyasztották a dinoszauruszok korában.

a helminták képeinek megelőzése

Ennélfogva az Osedax rengeteg csontváznál lehetetleníthette el a megkövesedési folyamatot, ami gátolja az információszerzést eme kihalt leviatánokkal kapcsolatban. Az Osedax antarcticus csontevőféreg-faj.

féreggyógyszer másfél éves gyermekek számára

Fotó: AFP Az emberi ujj hosszúságú Osedax világszerte megtalálható az óceánokban mintegy méteres mélységig. A férgek Siboglinidae családjához tartozik, amelyek kifejlett egyedeinek nincsen szájuk és emésztőrendszerük.

csontevo fereg

Csontevo fereg gyökérszerű indákkal hatolnak be a csontba, rajtuk keresztül felszívják a csontkollagént és lipideket, amelyeket aztán a bennük élő baktériumok alakítanak át energiává. Általában bálnacsontokat fogyasztanak, ezért sok kutató úgy hitte, hogy 45 millió évvel ezelőtt együtt fejlődtek ki, elválva ama rokonaiktól, amelyek kemoszintézissel jutnak táplálékhoz. Ismert családfájuk folyamatosan nő, az utóbbi években csak a kaliforniai Monterey-kanyonban 17 új fajukat csontevo fereg fel.

Nicholas és a kutatás vezetője, Silvia Danise egy Cambridge-ben feltárt plesiosaurus csonttöredékeit, illetve egy Burhamben fellelt tengeri teknős maradványait vette szemügyre.

Orsóféreg a májban

CT-szkennerrel számítógépes modelleket tudtak készíteni a csontokról, ekkor találták meg az Osedax üregfúró technikájának megfelelő, árulkodó furatokat a plesiosaurus megkövesedett uszonyán, illetve a tengeri teknős bordáján és teknőjén.

Danise hozzátette, az Osedax múltbeli jelenlétére utaló csontevo fereg több bizonyíték, illetve képessége a gerinces csontvázak széles tárházának gyors elfogyasztására azt sugallja, hogy a faj figyelemre méltóan káros hatással lehetett a maradványok megőrződésére a fosszilis adatok között.

Ennélfogva felelős lehet a tengeri gerincesek anatómiáját és a tetemeken táplálkozó közösségeket érintő tudásunkban tátongó hiányosságokért is. Az adatok szerint az Osedax-férgek opportunista táplálkozók.

Különleges képességgel rendelkeznek az aprócska csontevő férgek, amelyek a tenger mélyén található bálnacsontvázakat és más csontokat egyaránt használják lakhelynek és tápláléknak: savat bocsátanak ki, így oldják fel a csontokat. Sok mindent megtudtunk róluk az elmúlt tíz évben, ám az egyik legérdekesebb kérdés maradt, hogy miként hatolnak be a csontba, és hogyan veszik fel a tápanyagokat" — magyarázta Sigrid Katz kutatásvezető, az amerikai Scripps Oceanográfiai Intézet és csontevo fereg Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének munkatársa.

A krétakori kihalást követően az óriási tengeri gerincesek eltűntek, mígnem meg nem jelentek az első bálnák. Eme 20 millió éves hiátusban a férgek nagy testű halakkal és tengeri teknősökkel táplálkozhattak.

Kivételes kísérletet hajtottak végre a Mexikói-öbölben. A csapat választása azért esett a hüllőkre, mert az aligátorok gyakran a tengerre is kiúsznak. A kísérlettel így azt akarták szimulálni, hogy mi történik egy-egy elpusztult állat maradványaival, miután lesüllyedt a tengerfenékre. A kutatók abban reménykedtek, hogy különleges élőlényeket láthatnak majd a maradványoknál.